2010. február 1., hétfő

Jawa reborn - the story

  Az egész még ’98-ban kezdődött. Egy napos augusztusi délután apám elcserélte a 25 éve őrzött Jawa 250-esét egy robogóra. Persze, engem is megkérdezett róla, de az egész akkor még nem érdekelt. Akkor még nem ültem motoron. Soha. Tehát így elvitték a Jawát. Egy helyi srácé lett, a lőtérbe kellett neki egy motor amit nyugodtan lehet gyilkolni. Nos, utólag megvallva, tényleg gyilkolta rendesen. Törtek a fogaskerekek, szakadtak a láncok… Én pedig közben a kis robogóval megkezdtem motoros pályafutásomat.
  De talán ugorjunk is 10 évet. 2008 augusztusában visszavásároltam a Jawát. A papírjai még nálunk voltak, kézenfekvőnek tűnt, hogy a blokkot kicserélve, a váltót megjavítva leműszakiztassuk a vasat. Azt hittük olcsóbban kijön majd, mint ha vettünk volna egy másik Jawát, vagy egy MZ-t. A problémák ekkor kezdődtek igazán. Kiderült, hogy a vázon és a blokkfeleken kívül szinte semmit nem lehet belőle használni. Azokat pedig muszáj a váz és motorszám miatt. Kellett tehát venni még egy motort alkatrésznek. Gyors keresés a neten, és találtam is egyet Zánkán. Szép volt, jó volt, elhoztuk. Ennyi volt tavaly.
  Ugorjunk szintén egy évet. 2009 június. Végeztem a vizsgákkal, az autót nagyjából helyrepofoztam, jöhet a Jawa. Nekiálltam. Gondoltam gyorsan 1 hét alatt összedobom, és mire kezdődik a nyári gyakorlatom, addigra kész is lesz. Mindez 6 hete történt, a héten már végzek is a gyakolattal, a Jawa pedig épphogy csak elkészül.
Tehát rendeltem csomó alkatrészt netről, és nekiálltam. Aztán jöttek is a gondok: lábtartó le van törve a vázról, első villa kopott, lengővilla csapágy kopott, sztender ágyazása kopott, váz görbe. Kezdődött a rohangálás az esztergályoshoz, alkatrészek gyártatása, rohangálás csapágyboltba, autósboltba, festékboltba, motorosboltba… Aztán meglettek az alkatrészek és nekiálltunk a váznak. A görbeségét kiütöttük, fel lettek perselyezve a kopott dolgok, meg szereztem egy minősített hegesztőt aki felhegesztette a lábtartót a vázra.
Próbáltam mindenből normálisat beszerezni, csapágyakat Koyo-t, láncot RK-t vettem. Új Heidenau gumi elől, Mitas hátul, új foncsor, primerlánc, hajtólánckerék, hátsólámpa, index, új dinamó és feszszabályzó, új fékpofák, kábelköteg, fúrt henger, új dugó, gyűrű került rá. Új az akksi, ki lett cserélve az összes csapágy, új a kilométer-spirál. A km-óra szét lett szedve, kipucolva, és kinullázva. Új üveg került rá, gravírozott számokkal.
Jöhetett a felújított villák beszerelése, majd a többi dolog felpakolása.
Itt került be a villa:
Közben összeállt a blokk, de azért volt ami boldogítson: borzasztóan gagyi, méret hibás utángyártott alkatrészek, és rengeteg szétbarmolt gyári alkatrész.
Így belegondolva olyan alkatrész, amit 1:1ben csak fel kellett volna rakni, bármilyen alakítás vagy javítás nélkül… talán a váltófogaskerekek és a karburátort takaró kis öntvény volt.

A tank újabb örömök forrása volt, hiába volt belőle 2db. Az egyik kívülről volt ronda, a másik belülről. Némi tanakodás után úgy döntöttünk, hogy a belül ronda fog felkerülni, felújítása pedig ilyen technológiával történt:
A kipufogók kipucolásáról készült képek környezetvédők számára bizonyára nagy örömet fognak okozni:Ezután már villámgyorsan ment a dolog, kipufogók felrakása, vezetékezés, tank, lámpa összerakása és kész.
Indítás. Megszívattam, gyújtás rá, megrúgom… semmi. Minden sötét…
Óóóóó de jó, zárlatos valahol. Kb 10x összeraktam mire sikerült megtalálni a hibát (végül kiégettem a hibát: aki ezt nem tudja mit jelent, annak szívesen elmondom).
Eddig 10km-t mentem vele, míg rendszám és műszaki nem lesz rá addig nem merem nagyon próbálgatni. 
Mindenesetre nagyon örülök neki hogy végre kész van. Nagyon sok szívás volt vele, és rettentő sok pénzben van már. Fele összegből kaphattam volna egy műszakis motort amivel csak menni kell. De ebben legalább tudom hogy minden rendben van, és ÉN CSINÁLTAM MEG! Az ehhez vezető út kissé rögös volt, pár dolgot sikerült földhözvágni, meg elég sokan foroghattak miattam a sírjukban a cseheknél, mivel igencsak emlegettem néha a motornak a meggyártóját, a konstruktőrt, sőt mindezeknek a legváltozatosabb nőrokonait is.
Mindezek ellenére az eredmény magáért beszél, szerintem megérte a fáradozást.
Na és végül, de nem utolsó sorban köszönet illeti meg azokat akik közreműködtek abban, hogy ezt a motort újra kerékre állítsuk.
Tehát köszönetet mondok: Józsi bának a hegesztésért, Laci bának és Zoli bának az esztergálásért, Pista bának a szétszerelésért, Apunak a segítségért, a türelemért, a 30 éve megvett és megőrzött alkatrészekért, Vidéknek a dokumentációkért és a tanácsokért, Edinának a gravírozásért, Chen Wenhuinak a matricáért.

UPDATE: a bejegyzés szövege még a régi blogból származik, azóta kb 1200km van a gépben (2010 januári állapot). Voltak gondok a géppel, de azt gyakorlatilag kizárólag a csodás minőségű utángyártott dugattyú okozta. Volt még gyűrűtörés és emiatt hengerfúrás is 300km-nél, de azóta már kezd bejáródni.
Ezen kívül más hiba nem jelentkezett eddig, a cseh technika 43 év után is jól teljesít :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése